Szeretők kontra barátnők

We come to love not by finding a perfect person, but by learning to see an imperfect person perfectly. 

Adott egy férfi. (egy nagyon mocskos férfi :)

A szeretője: tudja, hogy mindig csak második lehet, mégsem hagyja el, mert imádja. 

A barátnője: tudja, hogy félrelép, mégis vele van, mert szereti.  

A szeretők

 

Szeretőket több csoportba sorolhatjuk. Az első csoportosítási forma a nézőpont. Áldozatok vagyunk, akinek a szerelmét elcsábította, egy csúf (vagy pláza ribanc), de ezerszázalékig gonosz boszorkány. Vagy épp ellenkezőleg, amikor mi vagyunk a csábítók, de korántsem gonoszak, csúfak, és ribik! Ellenkezőleg, a gonosz szerepét, épp az egyébként tudatlan kedves „boldog párkapcsolatban élő” barátnőcskék töltik be-ennek a szeretői státusznak két különböző típusa van: direkt és indirekt. Volt „szerencsém” mindegyik típust átélni, és túlélni és ezeken keresztül szeretném bemutatni a különbségeket, hogy bebizonyítsam mindenki ember,és mielőtt még követ dobálnánk bárkire is nem ártana megnézni (vagy tapasztalni) az érem másik oldalát. És ahogy anno egy nagy filozófus csoport mondta (nem tudom kik, de tanultam az egyetemenJ) : „Nincs alapvetően emberi gonosz tett, csak a szándék teszi azzá”.

Két komoly párkapcsolaton vagyok túl , és nagyon ügyesen titkolták a mellettem kóricáló nőket…olyanok mint a levegő, nem látod, de tudod, hogy vannak.

Az első kapcsolatomban neve is volt a bestiának, aki kollégája, és szomszédja is volt a páromnak egyben-számtalan félreérthetetlen, de kimagyarázott szitu (pl.üres pezsgősüveg a pasim lakásában két pohárral..) ellenére tudtam mi van, csak vártam amíg lebuktatom őket. Sherlock Holmes kispályás detektív volt hozzám képest, mégsem sikerült a rajtakapás. Aztán jött a másik kapcsolatom. Idillinek indult. Bíztam benne annak ellenére, hogy a barátnője még megvolt amikor elcsattant az első csókunk, és mielőtt bármi komolyabb történt volna betartotta ígéretét és szakított vele. Aztán vége lett a nyárnak, és beindult a távkapcsolatunk. Sosem voltam féltékeny típus-annak ellenére sem, hogy előtte megégettem magamat. De ritkultak az együttléteink is, így gyanút fogtam…konkrétat sose láttam, hallottam, de elképzelhetetlennek tartottam, hogy egészséges érett férfi beéri havi 2 légyottal (csak velem), amikor az én idegeim már teljesen kivoltak. Gyanúra ezen kívül a látomásaim adtak csak okot. Nem a félelem szülötte képzelgés volt, hanem hirtelen rámtörő akaratlan látomás, amint egy másik nő fölött van - ezek a női intuíciók. Leellenőrizni pedig esélytelen volt 240km távlatából. Elszólásai csak kapcsolatunk vége után voltak.

Miután véget ért ez a kapcsolatom is mindenáron nőnek akartam újra érezni magam. Akartam, hogy kívánjanak tettben is! Ha már az exemnek nem voltam „elég jó” sürgősen kellett valaki aki ezt megcáfolja, amilyen gyorsan és vadul csak lehet! :)Tudatosan olyan embert kerestem akivel csak „azt” Csináljuk, és tuti nem szeretünk egymásba. Egy volt iskolatársam –jókor volt jó helyen- személyében meg is találtam akinek véletlenül barátnője volt. Nem zavart, mert úgy voltam vele, most inkább az érem másik oldalát akarom megnézni, a szerencsétlen naív és ártatlan megcsalt helyett a „gaz” csábítóét, amit akkori helyzetemben tisztességesebbnek kevésbé megalázónak találtam.

Szóval ez a direkt szeretői státusz, kezdettől fogva tudsz róla, csak kalandnak indul és (gyakran az is marad), ahol tökéletesítheted csábítói képességedet, aminél misem visszaigazolóbb tény, hogy a házinyuszi képtelen ellenállni a tűsarkúdnak, és a hozzá tartozó combfixednek. :) Bűntudatom volt e , hogy szegény másik lány? Ritkán, de alapvetően a férfi felelőssége, és döntése, hogy meddig mer elmenni a kapcsoltában, és mellette egyaránt-„könnyű Katát táncba vinni” ugyebár, és ha nem velem, hát előbb utóbb akkor mással teszi meg.

Persze egy idő után ez is kevés volt. Akartam picit többet persze, de nem voltam szerelmes. Egy nyaralás alkalmával aztán új fiú vetette ki rám a hálóját akivel istenieket szeretkeztünk, és így befuccsolt a szeretői státuszom. Több érzelem volt az új partneremmel, annak ellenére, hogy vele sem volt több mint sex-viszont az isteni-, és neki még barátnője sem volt. Egy idő után azonban ő neki lett sok a légyott és megszakadt a kapcsolatunk. Nem bírtam megemészteni, hogy végre találtam valakit, akivel isteni éjszakákat tölthetek, és ő is (akár egykori távkapcsolatos exem) azt mondja köszöni de ennyi elég volt neki. Hónapok teltek magányosan míg jött egy új férfi az életemben. Nagyon hajtott rám, de nem akartam többet barátságnál, az idő teltével azt viszont egyre jobban. Őt három hónappal találkozásunk előtt hagyta el az exe egy másik férfi miatt. Egymás vállán sírtuk ki magunkat , hogy kibeszéljük, mennyire nem azt kaptuk amit érdemeltünk. Teltek a hónapok, majd hogyhogy nem beleszerettem. Ilyen még sosem történt velem ,  vagy elsőre megfogott valami valakiben, vagy soha. És ő ezt megcáfolta. Hosszú rágódás után belevágtam eddig egészen új eredetű, ismeretlen, beazonosítatlan érzelmi kavalkádba. Kiegyensúlyozott és boldog voltam….két hétig amikor is elém állt , hogy visszatért az exe..már jóideje, és azt hitte majd ha végre sikerül engem elérnie, akkor ott tudja hagyni, de nem…persze több hét lefolyása alatt ment ez végbe, nem akart elengedni, de én nem akartam megalkudni, aztán küzdöttem érte egy darabig, de hiába. Feladtam. Nem bírtam azt a maró érzést, amikor kiszálltam a kocsijából, és tudtam, hogy hova és kihez  megy utána. Borzasztó volt. Véglegesen akkor szakítottam vele, amikor sikerült véletlenül találkoznom a lányzóval. Teljesen kiborultam. Addig egy szellemre voltam féltékeny-akit sosem láttam, csak hírből hallottam és nem is igazán hittem el , hogy létezik. De innentől kezdve, egy húsvér emberrel kellett volna „vetélkednem” amit már végképp nem bírtam tovább.

Szerencsére épp ekkortájt visszatért a nyári „kalandorom”… folytattuk ott ahol abbahagytuk, mert azóta sem volt olyan eszméletlen estékben része mint nyáron velem…Jbelementem, hisz tőle most sem akartam többet jó sexnél, max csak sok jó sexet! :) Egyik este áthívott magához, hogy beszélnünk kell. Elmondta, hogy nagyon bűntudata van miattam, hogy nem mondta el nekem, hogy azóta van neki barátnője!!!! Torkom szakadtából elkezdtem röhögni….mondom ilyen nincs de mégis van.  

Kérdezte, hogy nem haragszom, vagy esik e rosszul, de mondtam hogy nem , már „megszoktam”! Érdekes módon, nem is a barátnője miatt volt lelkiismeret furdalása, hanem miattam. no comment

Szóval ez az indirekt szeretői státusz, amikor akkor jössz rá, hogy szerető vagy amikor már túl késő!

 

 Donna